Karácsonykor szoktam ennyit zabálni. Kell nekem azt a sok csokit venni, amit amúgyse szeretek annyira nagyon, najó azért nem utálom, és most kapom ezeket a lindteket meg szívecske-csokikat, és tömöm a pofám. Hehe. Nem baj, nem gond, sztár vagyok. A legjobb születésnapi bulikkal és ráadásul címlapon. Mert most, hogy betöltöttem a 23-at sikerült Németországban egy címplapra is felkerülnöm, és annyira nagy lehetne az arcom, amilyen sosem lesz! :)
Vége a nyárnak, mindjárt káromkodom. Alig várom a következőt, de még jobb lenne egy lottónyeremény és elköltözni a nyárba. Ahh túl egyszerű lenne úgy minden, nem hiszem, hogy szebb lenne az élet.
Amúgyis, most elég szép, a barátok, a szülinap olyan boldoggá tesz mindig! Lehet azért hiszem azt, hogy mindig az én születésnapi bulijaim a legjobbak. Haha, idén még az ajándékok sem voltak semmik. Kaptam egy gyönyörű cserepes virágot, jobban mondva orchideát, amire nem is illik az, hogy cserepes virág. De cserépben van. Kaptam mamuszt, hihetetlen, de szerintem még sosem volt mamuszom!!! Aztán jött az óriás szaloncukor, ami egy didzseridut rejtett,azt sem vettem volna soha életemben magamnak. Héliumos lufi (azt se próbáltam még), poló, virág, rizstál pálcával, pénzpénzpénz, ami igazán jól jött, ahh csodálatos volt. Sok pezsgő, soksok pezsgő, aztán jött a hülyeségem, de még azon is csak nevetni tudok, pedig eddig mindig a megbánás következett. Szánalmas fiúk szívatnak (hehe, igen, mégis írok róla) és szánalmasabbnál szánalmasabb módon. Az a baj, hogy túl jó bőr vagyok. Igen, csak ez lehet a gond.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése