In the middle of the night ...

"Senki sem sejti, micsoda szépséget képes teremteni az ember! Senki sem sejti, mennyi értéket lehetne feltárni az eltékozolt kincsekből, milyen magasságokba tud szárnyalni az ujjászülető emberi gondolat, az eltévedt, bilincsbe vert gondolat, melyet egyre jobban fojtogat a szégyenletes rabság, a fegyveres támadások és védekezések járványszerű kényszerének átka meg az emberi méltóságot lealázó megannyi kiváltság; ma még senki sem sejti mit képes feltárni e gondolat a jövőben, és mi előtt hajol meg. Ha a nép veszi kezébe a hatalmat, az irodalom és a művészet - melyek szimfonikus formája még alig körvonalazódik - páratlan nagyságra tesz szert, mint egyébiránt minden más is. A nacionalista csoportosulások előszeretettel támogatják a korlátoltságot, tudatlanságot, és pusztítják az egyéniséget, a nemzeti akadémiák pedig - amelyek tekintélye mindmáig tenyésző babonákon nyugszik - csupán a romokat foglalják hivalkodó keretbe. A nagy hírű intézmények kupolái, melyek közelről fenségesnek tetszenek, egyszerűen nevetségesek, mint holmi gyertyakoppantó. Szüntelenül szélesíteni kell, mindenféle megkötöttség nélkül nemzetközivé kell tenni mindent, amit csak lehet. Le kell dönteni a falakat, hadd táruljon az emberek elé csillogó fény, a végtelen térség; türelemmel, hősies munkával meg kell tisztítani az utat az embertől az emberiségig: milliók tetemei hevernek ezen úton, és kőszobrok takarják el a távoli látóhatáron fénylő szivárványt. Az egyszerűség törvényei szerint fog ujjászületni minden. S csak egy nép létezik majd, csupán egyetlen nép!"

Henri Barbusse: Világosság
1920

Még az is lehet, hogy eme bejegyzésemet megbánom, mivel csupán álmatlanságom műve. Annyira nem megy az alvás, hogy képes voltam ezt az egész idézetet egy könyvből (lámpa nélkül!) bepötyögni. Az író, még mielőtt valaki megkövezne (bár egyáltalán nem tudom, hogy helyes-e ez a költői felszólítás ide, hisz a politika nem az erősségem, abszolút nem! És azt sem tudom számít-e, hogy egy jó írás megalkotója milyen nézeteket vall. Ráadásul ez már a harmadik mondatom a zárójelen belül!),  szóval az író nem a kedvencem, csak megtetszett ez a pár mondat, melyet egy másik író könyvének idézetéből idéztem. (Csoda, hogy ilyen összetett mondatokat tudok írni éjnek évadján!) És ez a pár mondat is, mint a múltból idézet jövendölés tett hatást rám. Beszélek én itt badarságokat...

De legalább a képek lenyűgözőek! (Ha még valaki nem látta volna őket.)

http://www.spencertunick.com/