SpirituálisVirtuálisGlobális

Nyár van, igen, nyár van! Holnap Balaton és egy hétig haza sem jövök. Mit nekem tengerpart, mikor itt a jó kis Balaton. (Persze, ha dugig lennék pénzzel, akkor nem biztos, hogy ezt írnám, haha). Egy hét internet nélkül! Milyen megkönnyebbülés lesz.. Kilépek a virtuális világból, megszűnök létezni ebben az "elektromos társadalomban" (mondjuk, ha találok valami hálózatot a hiperszuperüzletember telefonommal, akkor tuti az lesz az első, hogy máris nyomom a facebookot és az emaileket). 

Hallottam a rádióban vagy hol, (..igen a rádióban, apu mellett ültem és Budapestre mentünk) hogy a facebook felhasználók sokkal rosszabbul teljesítenek iskolában, munkahelyen. Hát persze. Mint én! Ha belegondolok nem is értem, hogy miért szeretem annyira nézni, hogy kivel mi történik. Ezek a történések általában úgyis csak körülbelül arról szólnak, hogy ki milyen buliba megy, milyen másnapos, miért nem alszik ésatöbbi (és azért néha még én is kiírom, haha). Szóval a nagytöbbség a feleslegesnél is feleslegesebb. Persze vannak hasznos dolgok is, osztálytalálkozó megszervezése, a sok rég nem látott jóbarát, koncertek szervezése (fiatal művészeknek például tök jó reklámfelület lehet) és sok érdekes dolgot is lehet azért olvasni.

Szóval elég sokat lógok én ott a facebookon sok más fiatallal együtt. És mi lesz a következő generációval?! Mert ha egy család sokat tévézik manapság az még csak hagyján, hisz együtt ülhetnek a tévé előtt és bambulhatják a képernyőt, de a neten csak legfeljebb bejelölhetik egymást, és aztán jön a komment, hogy "köszi:)". 

Inkább a Balatonról kéne álmodozni így elalvás előtt, a nyamvadt facebook helyett. Úgyis nélkülözni fogom, mert ilyeneket fogok látni, érezni, szagolni, hallani! Balatooon!