Tegnap az álmatlanságomnak köszönhetően (sikerült fél 6-kor utoljára megnéznem, hogy mennyi az idő), a vimeo-n nézelődtem, keresgéltem. A portál tele van jobbnál jobb videókkal, amit javarészt fiatal tehetséges művészek készítenek. Van persze sok elhanyagolható is, amiket én már általában 5 mp után leállítok, de azért tudom, hogy azokkal is mennyi munka van és, hogy én csak sok-sok erőfeszítéssel lennék képes ilyenekre, ha egyáltalán az lennék.
Volt régen egy mese, ami szerintem mindenki kedvence volt, legalábbis nem hallottam még olyanról, akinek ne tetszett volna. Valami olyasmi volt a címe, hogy "Hol volt, hol nem volt... az emberi test". Volt többféle ilyen mese is, de ez volt az igazán menő. Ez volt a tökéletes mese. Érdekes volt, szórakoztató és még tanulni is lehetett belőle. Mondjuk nekem annyi maradt meg az egészből, hogy vannak a vörös- és a fehérvérsejtek, a baktériumok, akik gonoszak (de aztán a Danone-nak köszönhetően rájöttem, hogy nem minden baktérium gonosz, haha) meg emlékszem a főnökre is, aki az agyban dolgozott és hosszú fehér szakálla volt. Valószínűleg most nem lenne olyan szórakoztató, mint akkor volt, de az is lehet, hogy még ma adok neki egy újabb esélyt! (Mert annyi dolgom van, ugye). A mese egy vimeo-s videóról jutott eszembe, ami szintén hasonlattal próbálja bemutatni, az emberi test működését. Hasonlatokkal, egyszerű dolgokkal megmagyarázni a bonyolultat zseniális dolog (főleg az ilyen okosaknak, mint én), és szerencsére bármi elmagyarázható így. Na, de nem is tudom, minek írok ennyit, csak a videót akartam post-olni. Tádám: (... teljes képernyőben talán jobban láthatók a részletek)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése